Oldalak

2017. augusztus 15., kedd

Hogyan mérjük fel talajunk tápanyagigényét?

A növények fejlődéséhez elengedhetetlen a talajban található tápanyag és a napfény. A legtöbb növénynek a nitrogén, a foszfor és a kálium jelenti a legfontosabb elemet. A mezőgazdaságban ezen tápanyagok pótlása elengedhetetlen a megfelelő termésátlag eléréséhez. Az 1970-es évek óta a szerves trágya helyett a műtrágyák kerültek előtérbe, amelyek a nitrogén, foszfor és kálium pótlására lettek kifejlesztve.
A tápanyag-gazdálkodási terv készítése során több dolgot kell figyelembe venni: elővetemény tápanyag-kivonása, főnövény tápanyagigénye, talaj típusa stb. Ahhoz, hogy gazdaságosan tudjunk műtrágyázni, feltétlenül ismernünk kell a talaj aktuális tápanyagtartalmát. A különböző létfontosságú elemek mennyisége nem csökkenhet egy minimális szint alá, illetve a túladagolás is veszélyes lehet a környezetre. Hogy mindennek megfeleljünk, mintát kell vennünk a talajból, és elemezzük az összetételét.
Egy talaj mintavevő készülék segítségével reprezentatív mintát vehetünk a talaj különböző mélységeiből. A minták utána felhasználhatóak a laborokban, vagy akár a mobil elemzőkofferek segítségével is megállapíthatjuk a talaj összetételét, egyes tápanyagok jelenlétét és mennyiségét.
A legegyszerűbb vizsgálatot egy nitrogéntartalom-mérő készülék segítségével végezhetjük. Megállapíthatjuk a talaj, gyümölcsök és zöld növényi részek nitrogén tartalmát. A gazdálkodók folyamatosan tisztában lehetnek a talaj nitrogén tartalmával, így könnyebben tudnak kalkulálni, hogy mikor és mennyi pótlásra van szükség. A túl alacsony illetve túl magas nitrogén-mennyiség egyaránt káros lehet a növényeknek. A vetés előtti nitrogén-teszt
azokon a területeken hasznos, ahol az előző évekről nitrogén maradvánnyal lehet számolni, illetve ahol a kevés téli csapadék nem mosta ki az őszi trágyát. Ez a teszt megadja a maradék nitrogén mennyiségét a gyökérzónában, így a termelő meghatározhatja a szükséges műtrágya mennyiségét. A mintákat legalább 55-60 centiméterről kell venni. A késő tavaszi teszteket vízállásos illetve bő csapadékos területeken végzik. Ekkor elegendő 20-25 cm mélységből mintát venni.
Ha nem csak a nitrogéntartalmat szeretnénk megállapítani, akkor a Stelzner talajelemző koffer segítségével komplett elemzést végezhetünk. A csomag minden készüléket tartalmaz, amelyre szükség van az elemzéshez. A megfelelő mintavétel után megállapíthatjuk a talaj összetételét.
Mérhető értékek: foszfor, kálium, nitrogén, pH, ammónia. A foszfor és kálium tartalom méréséhez a talajmintához CAL-oldatot kell keverni, a nitrogén és pH méréshez pedig CaCl2-oldatot használjunk. Ezek megtalálhatóak az egységcsomagban.
Az időjárási viszonyoktól függően nem csak a tápanyagtartalom mérésére lehet szükség. Egy szárazabb időszakban a talaj nedvességtartalmát is folyamatosan ellenőrizhetjük, hogy mikor van szükség az öntözésre, mikor válik kritikussá a növények számára a vízhiány.
A Stelzner kombi mérőpálca egyszerű készülék a talaj nedvességtartalmának, pH értékének mérésére, illetve a fényerősség meghatározására. A kijelzőn több mérőskála található, így egyszerre leolvashatóak az értékek. A készülék elem nélkül működik, így bárhol használható. A hosszú mérőszondának köszönhetően a talaj mélyebb rétegei is elérhetőek.
A tápanyag-gazdálkodási terv készítése előtt ajánlott végezni egy talaj-tömörségi vizsgálatot.
A penetrométer egy olyan készülék, amellyel pontosan megállapítható a talaj sűrűsége és vastagsága.
Az acélból készült mérőszonda be van méretezve, a kijelzőn pedig egy jól látható színskála van. A túlságosan tömörödött talajból a növények csak korlátozottan tudják felvenni a vizet és a tápanyagokat. Egy másik következménye pedig, hogy kevésbé tud cserélődni a levegő a talaj részecskéi között. Ezzel a készülékkel megmérhetjük a talaj sűrűségét és keménységét. Egyszerűen a markolatnál fogva beleszúrjuk a talajba, majd a kijelzőről a színskála segítségével leolvashatjuk a talaj aktuális állapotát. A penetrométer nagyon hasznos eszköze a szántóföldi növénytermesztésnek, és a kertészetnek. Könnyedén megvizsgálhatjuk az adott területen a növények fejlődésének feltételeit.
A talajban lejátszódó folyamatok és a növény életfolyamatai között szoros kölcsönhatás van. A fenti mérések alapján és a terület termőképességének ismeretében olyan tápanyag-gazdálkodási tervet hozhatunk létre, hogy ezt a kölcsönhatást egyensúlyba tartsuk.
Forrás: Bujtás Regina
Landasin-Agrogazda Kft
Székesfehérvár, Takarodó u. 2.

Nincsenek megjegyzések: