Oldalak

2017. február 16., csütörtök

Fekete zab (Avena strigosa)

A fekete vagy homoki zab a mediterrániumról származó fűféle, amely Európában is régóta ismert. Magas zöldtömeg- és szervesanyag-hozama, valamint fehérjetartalma lehetővé teszi, hogy tejelő szarvasmarhák takarmányaként, energianövényként vagy zöldtrágyaként hasznosítsák, de kozmetikumokban az olaját is felhasználják.

A termesztés körülményeitől függően 40–160 cm magas is lehet. Levelei kb. 25 cm hosszúak, laposak, érdesek, kékeszöld színűek. Nagyon erőteljes bokrosodó képesség és levelesség jellemzi. Bugája laza, a kalászkák lelógóak, szálkásak, a külső toklász hosszabb, mint a belső. Gyökérzet tömegének nagyobb hányada a talaj felső rétegében fejlődik.
Talajra nem igényes, minden talajtípuson termeszthető. Kiválóan fejlődik a könnyű homokos és a nehéz agyag talajokon is. Szárazságtűrő, de fagyérzékeny növény. Az erőteljes tápanyagellátást (különösen N) kerülni kell, mert az állomány megdőlését okozhatja. A nagy zöldtömeg eléréséhez 40–80 kg N/ha-t igényel. Vetése történhet tavasszal áprilisban vagy zöldtrágyaként köztesnövényként vetve. Főnövényként 350–500 db/m2 növényszámot vetnek.
Zöldtrágyaként alkalmazva számos előnyös tulajdonsága van. Kezdeti fejlődése gyors, ezért már korai gyomelnyomással lehet számolni, amelyet magról kelő gyomok esetében allelopatikus hatás is erősít. Jó talajborítása miatt talajvédő növényként tartják számon. Árpa sárga törpeség vírussal szemben rezisztens. Számos fonalféreg fajjal szemben rezisztens, illetve gátolja a fejlődésüket. Nagy mennyiségű nitrogént halmoz fel, a C:N aránya alacsonyabb, mint az őszi gabonaféléké. Bedolgozása kalászolás előtt javasolt. (forrás: Agro Napló)

Nincsenek megjegyzések: