PTI tájékoztató 2010.10.05

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-10-05


Tartalom
Szabad-e perelni az APEH-ot?
A nyereményből származó jövedelem adózása
Az adómentes termékimport szabályai
Mit kell tenni, ha megváltozott a gazdasági társaság tagjának lakcíme?
Munkaviszonyból származó igény elévülése

Szabad-e perelni az APEH-ot?
Természetesen „szabad” – a kérdésfeltevést inkább csak az indokolja, hogy a tanácsadói gyakorlatban visszatérően lehet találkozni ilyen irányú adózói kérdésfeltevéssel.

Az adózói jogok – különösen a jogorvoslathoz való jog - gyakorlását nem csak a vonatkozó, Az adózás rendjéről szóló törvény, de az Alkotmány, illetve ezen túlmenően a nemzetközi egyezmények is garantálják. Az adóeljárás teljes folyamatát végigkíséri az adózó észrevételezési, jogorvoslati joga: az adóellenőrzésben bármikor felvilágosítást kérhet, az ellenőrzés jegyzőkönyvét észrevételezheti, az I. fokú határozatot fellebbezheti, a II. fokú határozatot bíróság előtt támadhatja meg. Ezek törvényes jogok – egyébként ezek aktív gyakorlásával lehet előbbre jutni minden ügyben.

Jó, jó – ezt mondják a törvények, de mi a gyakorlat? Mi a véres valóság? Érheti-e retorzió az adózót az miatt, mert él ezen jogaival – és végső eszközként még be is perli az adóhatóságot? Egyértelmű a válasz: nem érheti. Akármilyen a "hozzállása" egy revizornak vagy döntéshozónak, - ezekkel a jogokkal és jogi lehetőségekkel neki is számolnia kell. Minden adóhatósági intézkedéssel szemben az aktuális jogorvoslat igénybe vehető. Az adóhatóság gyakorlatában is a rendes működés része a jogorvoslatok kezelése, intézése – mondhatjuk, „hozzá vannak szokva”, hogy az adózók a nekik nem tetsző adóhatározatok miatt beperlik őket. Tehát egy konkrét ügyben nem lesz rendkívüli esemény az adóhatóság számára sem, ha az adózó végső jogorvoslatként bírósághoz fordul. Ez is egy mérlegelendő körülmény.

A joggyakorlásnak azonban külön koreográfiája van: nagyon lényegesek a határidők, a jogorvoslatok illeték-költségével is számolni kell. Minden sérelmes adóhatósági intézkedéssel szemben az adekvát jogorvoslatot kell igénybe venni: a jegyzőkönyvre az észrevételt, az I. fokú határozat ellen a fellebbezést. Ez utóbbi elmulasztása jogvesztéssel is jár. Ezek nem helyettesíthetők panaszbeadványokkal, vagy akár a nyilvánossághoz való fordulással sem.

Ha pedig már csak a bíróság segíthet – akkor egy perindítás előtt általában is sok körülmény megfontolandó. Ezen körülmények között ott van – ha nem is a „szabad-e” - de az érdemes-e kérdése. Az adózó szuverén döntése, hogy mérlegelje azt a körülményt, hogy kíván-e pereskedni az adóhatósággal, vagy bár sérelmezi, de inkább elfogadja a megállapítást. Van amikor könnyebb ez a mérlegelés: az adózónak egyszerűen nincs más választása, mint hogy legutolsó jogorvoslatként bíróság elé vigye adóügyét. Mérlegelendő szempont az is, hogy a bíróság előtt az adózónak már „nem lehet rosszabb” – azaz terhére nem változtatható meg a határozat, legfeljebb úgy marad. Itt azonban számolni kell azzal, hogy a bírósági eljárás ideje alatt is folyhat a végrehajtás – és „ketyeg” a pótlék. Illetve számolni kell a bírósági eljárás költségeivel is – amelyek önmagukban is százezres tételek is lehetnek.

Lehetőségek még akkor is vannak – bár szűkülnek – ha már „minden elveszett”. Akkor még kérhető fizetési könnyítés, mérséklés, törlés.

A nyereményből származó jövedelem adózása
A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá - a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, valamint a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

Pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 25 százalék, amelyet a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.

Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, akkor annak általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci értékét alapul véve, annak 33 százalékát kell adó címén a kifizetőnek megfizetnie.

Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, bingójátékból, továbbá a kártyateremben szervezett kártyajátékból származó nyeremény.

Az adómentes termékimport szabályai
Az adó alóli mentesség szabályait termék importja esetében egyrészt az Áfa tv. 93-97. § rendelkezései szabályozzák.

Ezek szerint adómentes a termék importja, ha
- az értékesítés is adómentes,
- az valamilyen vámmentességet élvez (akkor is, ha a termék nincs szabadforgalomban a Közösség területén),
- ugyanazon személy a korábban Közösségen kívülre exportált, vámmentes terméket változatlan formában importálja,
- ugyanazon személy a korábban Közösségen kívülre ideiglenesen kivitt, vámmentes terméket változatlan formában (ideértve a garanciális ügyintézést is) importálja,
- az diplomáciai és konzuli kapcsolatok keretében történik és vámmentes a termék,
- az nemzetközi szervezet által történik, és nemzetközi szerződés elengedi/visszatéríti az árba foglalt adót,
- az valamely más NATO tagállam fegyveres ereje által történik és az állomány használatára, ellátására szolgál,
- az az Egyesült Királyság fegyveres ereje által történik és a Ciprus szigetén állomásozó állomány használatára, ellátására szolgál,
- az a nyers állapotú tengerből kifogott hal, illetve egyéb halászati termék kikötőbe irányuló importja tengeri halászati vállalkozás által,
- az arany importja bármely állam központi bankja által,
- az gáz földgázcsővezeték-hálozaton keresztüli importja,
- az villamos energia importja,

Adómentes a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke úgy épül be az importált termék adóalapjába, hogy a vám az adóalap, vagy a járulékos költségeket is tartalmazza a Közösség területén lévő utolsó rendeltetési helyig.

Továbbá adómentes a termék importja, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
- az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti,
- az ilyen értékesített termék szállítása belföldön/belföldről legkésőbb a vámjogi szabad forgalomba bocsátásáról szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül megtörténik (indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható),
- az importáló (vagy pénzügyi képviselője) a termékre adóbiztosítékot nyújt,
- a terméket belföldön nem hasznosítják és
- a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják.

A fentiektől függetlenül adómentes a termék importja, ha az nemzetközi szerződésben szabályozott kötelező vámmentességen alapul – kivéve az oktatási, tudományos, kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló nemzetközi szerződésben szabályozott vámmentességet.

Az Áfa tv. másrészről adó alóli mentességet biztosít a termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó egyes tevékenységek esetében (111-118. §), így az egyes vámeljárások hatálya alatt álló, illetve meghatározott vámjogi helyzettel bíró termékek esetén:

- A meghatározott vámjogi helyzettel bíró (vám elé állítás során átmeneti megőrzés alatt álló, illetve vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolandó), illetve vámeljárás hatálya alatt (vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás) álló termékek értékesítése, Közösségen belüli beszerzése mentes az Áfa alól (Áfa tv. 111.§).

- Adómentes a vámáru jellegét megtartó (szabadforgalomba nem helyezett) importált termék külső közösségi árutovábbítási eljárás keretében történő értékesítése, továbbá a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatal (Áfa tv. 112.§ (1) a) pont).

A beszerző a termék harmadik országból Magyarországra történő behozatalakor tehát dönthet úgy, hogy nem helyezteti a vámhatósággal szabadforgalomba a terméket, hanem használat nélkül, változatlan formában a Közösség más tagállamába való értékesítésre tekintettel külső közösségi árutovábbítási eljárás alá helyezteti. A külső árutovábbítási eljárás lehetővé teszi a nem közösségi áru elszállítását a Közösség vámterületén belül egyik tagállamból, másikba, anélkül, hogy arra vámot, Áfát és más terhet kirónának. Ez esetben az import utáni vámot és adót nem Magyarországon kell megfizetni, hanem a Közösség azon tagállamában, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezik (ahol a nem közösségi áru elnyeri a közösségi áru vámjogi helyzetét).

Amíg a termék külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, addig valamennyi, a termékre irányuló értékesítés adómentes. Ez azt jelenti, hogy ha egy adóalany által teljesített – belföldi teljesítési helyű – termék értékesítése a teljesítési időpontjában külső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, vagyis az értékesítés során nem történik meg a szabadforgalomba helyezése, akkor az értékesítés adómentes.

- Adómentes a szabadforgalomban lévő termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítés belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alá tartozik (Áfa tv. 112. § (1) b) pont).

A belső árutovábbítási eljárás lehetővé teszi a Közösség vámterületén lévő egyik pontról a másikra közösségi áruk harmadik ország területén keresztül történő szállítását vámjogi helyzetükben történő változás nélkül.

Fontos, hogy a termék az értékesítéskor a fent felsorolt eljárások hatálya alatt álljon, illetve a meghatározott vámjogi helyzettel bírjon. Ha a vámeljárás, vámjogi helyzet megszűnik, akkor természetesen import címén Áfa fizetési kötelezettség keletkezik.

Az Áfa tv. 117. §-a értelmében abban az esetben, ha az adómentes vámeljárások hatálya alóli kikerülés miatt más jogcímen is adófizetési kötelezettség keletkezne (termékértékesítés, Közösségen belüli beszerzés), akkor csak import címén kell megfizetni az adót. Tehát, ha a termék végleges vámjogi helyzetének rendezésével egyúttal Közösségen belüli beszerzés, illetve termékértékesítés is történik, akkor adómentesség érvényesül a termékértékesítés, illetve Közösségen belüli beszerzés kapcsán.

- Adómentes a szabadforgalomba helyezés nélküli vámeljárás hatálya alatt álló termékekhez, valamint a szabadforgalomba helyezés nélküli értékesítéséhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás, például a vámügynöki tevékenység és a vámraktározás során végzett árumozgatás, raktározás, csomagolás, fuvarozás, valamint a terméken végzett munka vagy közvetlenül a termékre irányuló szakértői értékelés (Áfa tv. 118. §).

Mit kell tenni, ha megváltozott a gazdasági társaság tagjának lakcíme?
Be kell-e jelenteni valahova, ha a társaság tulajdonosának megváltozik a lakóhelye? A 10T201-es nyomtatványon nincs erre lehetőség. Az APEH viszont nyilvántartja ezt. Szükséges-e módosítani emiatt a társasági szerződést?
A Gt. szerint a társasági szerződésben meg kell határozni a tagok lakóhelyét is (12.§/1) - ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a Cégeljárási törvény is - tehát a lakóhely változása miatt módosítani kell a társasági szerződést és azt be kell jelenteni a Cégbíróságnak. (ügyvéd útján elektronikusan). A tag lakóhelyét az adóhatóság is nyilvántartja - ez is bejelentésköteles (Art. 16.§/3/) - de ezt illetve változását már a Cégbíróság közli az adóhatósággal (Art. 17.§/2/). Tehát a társaság az APEH felé történő bejelentési kötelezettségének - e vonatkozásában - a cégbírósági bejelentéssel tesz eleget.

Munkaviszonyból származó igény elévülése
A kérdést a Munka Törvénykönyve 11.§-a szabályozza. Főszabály az, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos igény három év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.