Gyümölcsültetvények tervezése

Ültetvény létesítése előtt feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy a kijelölt terület megfelel-e a telepíteni kívánt gyümölcsfaj ökológiai igényeinek. Az éghajlati adottságok az egész ország területén lehetővé teszik a mérsékelt égövi gyümölcsfajok termesztését, de figyelembe kell venni a lejtési viszonyokat, és 3-5 %-nál nagyobb lejtő esetén erózió elleni védekezést még telepítés előtt meg kell oldani. A lejtő aljába fagyérzékenységük miatt ne telepítsünk csonthéjas gyümölcsfajt. Az időszakosan vízállásos terület ugyan olyan káros lehet, mint a túl száraz, esetleg köves terület. Iparvidékek közelsége a káros légszennyeződéssel okoz gondot, a friss fogyasztású gyümölcsfajoknál.
Az élettelen környezet kedvezőtlen hatásait is nehéz megszüntetni, de a biotikus tényezőket sem tudjuk minden esetben befolyásolni. A szomszédos terület mezőgazdasági művelése gyakran a vegyszerek elsodródásának veszélyét rejti, de a nem művelt, elhanyagolt terület a gyomosodás miatt nem kedvező szomszédság.
Az erdők közelsége a nagyvadak és lombrágó hernyók, lombrágó bogarak és a fás részeket károsító szúbogarak, farágók veszélyét teszi tartóssá. A nagyobb vízfelület, vagy nádas a seregélyeket csalogatja gyümölcsösünkbe a szüret idejére.
A gyümölcsössel betelepítendő terület kedvezőtlen hatásait vizsgálni és befolyásolni tudjuk. Ajánlatos megismernünk 10 évre visszamenőleg a termesztett kultúrákat. A tápanyag hiányt illetve a kiegyensúlyozatlan tápanyag ellátottságot a 3 fő tápelem –a nitrogén, foszfor, kálium – vonatkozásában az előzetes, kötelező talajvizsgálat alkalmával megállapítják, és a hiányzó tápanyagokat még telepítés előtt alaptrágyázással lehet pótolni. Veszélyt jelenthet a fiatal ültetvényre a talajban felhalmozódott xenogén anyagok, tartós hatású műtrágyák, gyomírtó- és növényvédő-szerek mennyisége. A tartós hatású gyomírtó-szerek használata miatt rossz elővetemény a kukorica monokultúra. Lucerna, lóhere, bükköny kiszántása után fokozott pocok károsításra lehet számítani.
A gyümölcsfákat is fertőző Verticillium fajok miatt nem helyeselhető burgonya, paprika, paradicsom utáni telepítés. A verticilliumos hervadást okozó talajgomba a fiatal fákat a gyökérnyakon, gyökérzetükön a gyökerek visszavágásakor, kapavágáskor keletkezett sérüléseken, pockok vagy pajorok rágása nyomán és a fonálféreg okozta mikro-sebeken keresztül fertőz. A gomba szállítóedényekbe juttatott toxinja a hajtások, levelek hervadását okozza.
Kiöregedett, felszámolt fás kultúra, különösen csonthéjas gyümölcsös utáni telepítés előtt ajánlatos talajhigiéniai vizsgálatot végeztetni a talajuntság vagy más néven újratelepítési betegség kimutatására. A talajuntság trágyázással, öntözéssel nem befolyásolható, csökkent növekedést, esetenként a fák korai pusztulását okozhatja. A specifikus talajuntságot talajbaktériumok és talajgombák okozhatják. Ezek a kórokozók a talajban, a lágyszárú termesztett- és gyomnövények gyökereiben, növényi maradványaiban hosszú ideig fertőzőképesen életben maradnak. A fertőzés általában csak a fiatal, a faiskolai kitermelést, szállítást, vermelést, telepítést megsínylett fáknál okoz pusztulást. Megelőző védekezésként nagyon fontos gyümölcstelepítés előtt a fás- és lágyszárú termesztett és gyomnövények gyökérmaradványainak eltávolítása. Talajuntság kimutatása esetén még várni kell a gyümölcstelepítéssel.