Oldalak

2010. március 16., kedd

PTI tájékoztató '09.12.15

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél

Tartalom
Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása
Illeték-kedvezmény hosszabbítás építkezőknek
Üzleti titok védelme
Vállalkozásból kivont jövedelem adózása
Bevételi értékhatár az eva hatálya alatt

Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása
Az Alkotmánybíróság (Ab) december 15-én elfogadott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és azokat visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A személyi jövedelemadó törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. Eszerint a gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam.

Az Ab szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, az arányos közteherviselés elvét sérti, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.

Az Ab megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása, és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem lenne alkotmányellenes.

Az Ab megállapította azt is, hogy a személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét. Az Ab abból indult ki, hogy a gyermek tartására az Alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők, együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek. A szülő személyes adóteherviselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteherviselő képességével, akiket az Alkotmány szerinti gyermektartási kötelezettség nem terhel, hanem kisebb. Az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések viszont azt eredményezhetnék, hogy minél több gyermekről gondoskodik a szülő, a családi pótlék mellett szerzett személyes jövedelméből annál több adót fizetne.

Az Ab ugyanakkor utalt arra, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít akkor, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonása hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.
Forrás: www.mkab.hu

Illeték-kedvezmény hosszabbítás építkezőknek
Az Itv. az öröklésnél, az ajándékozásnál és a visszterhes szerzés esetén is tartalmazza azt az illetékmentességi szabályt, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése mentes az illeték alól, ha a szerzett ingatlanon a vagyonszerző az illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendészeti tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A lakóházépítési szándékról a vagyonszerző legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál. [Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 21. §-a alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a 09B400-as nyomtatványt rendszeresítette arra, hogy a vagyonszerző nyilatkozzon az őt megillető illetékmentességre vonatkozó adatokról ajándékozás és visszterhes szerzés esetén.]

A 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv) 213. § (2) bekezdése rendkívül fontos átmeneti rendelkezést tartalmaz a lakóházépítésre vonatkozó feltételes mentességet igénybe vevők számára. Ennek megfelelően azok a vagyonszerzők, akik a telekszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség érdekében lakóház felépítését vállalták 4 éven belül, kérhetik a lakóház felépítésére nyitva álló határidő meghosszabbítását 2 évvel. A törvény azonban korlátozást is tartalmaz: kizárólag a 2004. október 1. és 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzések (visszterhes, ajándékozási és öröklési ügyekben indult eljárások) esetében alkalmazható.

A határidő-hosszabbítás nem hivatalból jár, azt kérelmezni kell. A kérelem előterjesztésének határidejét úgy határozza meg a törvény, hogy azon ügyekben, amelyekben a lakóházépítésére nyitva álló határidő 2008. október 1. és 2010. január 15. között járna le, a határidő 2010. január 31; azokban az ügyekben, amelyekben a határidő 2010. január 15-ét követően járna le, a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejártáig kell a kérelmeket előterjeszteni. A kérelem formai kötöttség nélkül előterjeszthető az adóhatóságnál írásban.

Rögzíteni kell, hogy ez a rendelkezés egy átmeneti mentességi szabály és csak a törvényben meghatározott időszakban szerzett ingatlanok esetében alkalmazható. Az Itv. fennálló szabályai tehát nem változnak, a fenti időszakon kívül eső szerzésekre továbbra is a 4 éves feltételes mentesség érvényes.

Üzleti titok védelme
Ahogy gyarapodik és nő a vállalkozás – úgy lesz egyre fontosabb kérdés az üzletek titok megóvása, a gazdasági érdekek megvédése. Különösen, ha meg is kell élni majd a jövőben néhány kellemetlen tapasztalatot, amely arról fog szólni, hogy alkalmazottaink vevőlistáinkkal, módszereinkkel – de akár azok nélkül is a konkurens vállalkozáshoz távoznak. Ez ellen azonban tehető néhány óvintézkedés.

Az üzleti titok fogalma szerint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette (Ptk. 81.§/2/). Figyeljünk ez utóbbi, szubjektív feltételre: ha nem teszünk semmit a magántitkaink védelme érdekében, akkor az nem részesülhet jogi védelemben, - jogilag nem is létezik. Óvintézkedéseink hiányában a vállalkozás minden információja szabad préda. Az előbbiek szerint meghatározott üzleti titok részesül jogi védelemben.

Milyen intézkedésekkel tehető egy adat vagy információ üzleti titokká? Bármivel, egyoldalú utasítással, munkaszerződésben való rögzítéssel, vagy titokvédelmi szabályzattal – a lényeg, hogy ezekben írásba foglaltan legyen meghatározva a védendő információk köre – pl. a vevők név, cím és azonosító adatai, a beszállítók ilyen adatai, a vállalkozás által alkalmazott technológia, eljárás megnevezése. Természetesen lényeges feltétel a munkavállaló kötelezése az így meghatározott üzleti titok megtartására, amelyet aláírásával szentesít.

Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerezése, felhasználása, jogosulatlanul mással közlése, nyilvánosságra hozatala. Az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. Bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony. Üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

A Munka Törvénye előírja, hogy a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81. §-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.

Vállalkozásból kivont jövedelem adózása
A vállalkozásból kivont jövedelem adózási szabályait az Szja törvény 68.§-a tartalmazza.

Milyen esetkörre alkalmazhatók a vállalkozásból kivont jövedelem adózási szabályai?
-A társas vállalkozás (Bt. Kft.) jogutód nélküli megszűnése, amely jellemzően végelszámolást jelent,
-a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása,
-a tagi jogviszony megszűnése (kivéve az üzletrész-átruházást)

Hogyan kell megállapítani a jövedelmet?
A társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. Végelszámolásnál a vagyonfelosztási javaslatból kell kiindulni.

Egy példával megvilágítva: egy kft-ben a tag 1.000.000,-Ft törzsbetéttel rendelkezik, ez a kft. végelszámolásra kerül. Ha a tag részére végelszámolási vagyonfelosztás címén 1.000.000,-Ft vagy kevesebb összeg kerül kiadásra – akkor nem keletkezik szja fizetési kötelezettség, mert a befektetés nem nőtt, jövedelem nem keletkezett. A névértéket meghaladó vagyonkiadás (a meghaladó részben) képez jövedelmet és adóalapot.

A vállalkozásból kivont jövedelem után az adó mértéke 25 százalék. Ezen összeg után még 14%-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni – a négyszázötvenezer forintos felső határ eléréséig.

Bevételi értékhatár az eva hatálya alatt
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: eva-törvény) 2.§-a határozza meg az eva alanyiság feltételeit.

A 2.§ (5) bekezdés a) pontja alapján az adózó az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévre ésszerűen várható, az eva-törvény előírásainak (6.§) megfelelően meghatározott bevétele a 25 millió (2009. évben a 26 millió) forintot nem haladja meg. A bevételtől meg kell különböztetni az adóalapot, melyet úgy kell meghatározni, hogy az összes bevételt az 5.§-ban, illetve a 8.§-ban előírt korrekciókkal csökkentjük vagy növeljük. A növelő tételek (mint a kapcsolt vállalkozási viszony meglétéhez rendelt növelési kötelezettség) alkalmazása következtében az adóalap értelemszerűen meghaladhatja a bevételi határ törvényi mértékét. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az adózó jogosulatlanul választotta az eva-törvény szerinti adóalanyiságot.

Tekintve, hogy az adóalanyiság feltételeként egyetlen évre, a 2009. adóévre – 2009. július 1-jei hatállyal – biztosított 26 millió forint éves bevételi értékhatárt jelent, ezért ha az adózó a 2009. év második félévében elért bevételével haladja meg a 25, de nem lépi túl a 26 millió forintot, eva alanyiságát – az egyéb feltételek megléte esetén – nem veszíti el.
PM. Jövedelemadók főosztály 14.457/6/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279490120/2009
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Nincsenek megjegyzések: