Oldalak

2018. május 20., vasárnap

Régi szarvasmarha tájfajták

A Kárpát-medence legelterjedtebb, külföldön is ismert fajtája volt a címeres, hosszú szarvú, „fehér szőrű” magyar szürke marha. A borjak az első vedlésig pirók színűek, a tehenek általában ezüstszürke vagy ezüstfehér, a bikák daruszürke színűek. Primigenius eredetű, podóliai jellegű szarvasmarha (Bos taurus primigenius), melynek két nagytáji fajtáját szokták elkülöníteni; az alföldit és a valamivel kisebb erdélyit. Előbbit tenyésztette a Dunántúl, a Kisalföld és a Felföld magyar népe is. Kiváló igavonó, nagy testű húsmarha, de viszonylag gyenge tejtermelő. Tejhozama átlagosan 8000–10 000 kg, a tehenek súlya 450–500 kg, a bikák testsúlya 600–800 kg között van. A másodlagos nemi jelleg szembetűnő. A szarvak mindkét nemnél feltűnően hosszúak, s általában táblás, csákós vagy gallyas, ritkábban pörge vagy nyársas formájúak. A szürke magyar marhának éltek további táji változatai. Ezek egyike volt még 1900 tájékán az ún. kun marha. Színe nem annyira fehér, mint inkább kékesszürke árnyalatú volt (Tálasi I. 1977: 173). A magyar szürke táji változataként említik a 19. század derekán a következőket: 1. nagyváradi és erdélyi, 2. bácskai, 3. Tisza-vidéki, 4. kecskeméti, 5. belső-somogyi és zalai, 6. Rima-völgyi (Fényes E. 1842: I. 168–169; Gaál L. 1966: 396). Később abban voltak táji eltérések, hogy egyes körzetek előbb, mások később váltak meg a magyar szürke marha tenyésztésétől. A két Kunság és a Hajdúság az 1940–1950-es évekig a magyar marhafajta tenyésztésével vált ki környezetéből (Bodó S. 1974: 50).
Az 1960-as évekig tartotta magát az a kézenfekvő feltevés, miszerint a régi magyar marhatartás az „ősi” magyar fajtára volt alapozva. Tormay Béla, majd Hankó Béla is abból indult ki, hogy a nagy testű, nagy szarvú szürke marhafajtát (Bos taurus hortobagyensis Hankó) az őshazában tenyésztették ki és onnan hozták magukkal a Kárpát-medencébe. Hosszú ideig ezt a hipotézist fogadta el a néprajzi és a mezőgazdasági irodalom is (Györffy I., Gunda B., Tálasi I., Bocsor G., Éber E., Gaál L.).
Azonban a régészet által feltárt állatcsontok oszteológiai vizsgálata nem erősítette meg az előbbi felfogást. Bökönyi Sándor (1961, 1963) tízezernél több középkori szarvasmarhacsontot megvizsgálva sem talált a 14–15. századig egyetlen hosszú szarvú egyedet. Megállapította, hogy az Árpád-kori szarvasmarha a kis termetű, rövid szarvú primigenius csoportba tartozott, akárcsak az avar kori marhafajta. Ezért többen arra a feltevésre jutottak, hogy a nagy testű, táblás szarvú, „szürke magyar marhafajtát” a kunok hozták magukkal a 13. században (Györffy Gy. 1977: 411; Zimányi V. 1976: 130–131; Makkai L. 1982: 59–60). Mindkét esetben „keleti hozadék”-nak, Pontus-vidéki importnak minősülne ez a híres marhafajta.(Forrás: Magyar Néprajz II.)

Zsákmányoló tevékenység

Az ember nemcsak a növényvilág termékeit gyűjti, hanem gyűjt, zsákmányol az állatoktól is. Az ilyen zsákmányolásnak Kelet-Európából és Észak-Ázsiából számtalan emlékét ismerjük. A régi Novgorod kormányzóság szegény orosz lakossága kiásta a vakondok föld alatti odúját és az ott felhalmozott „földimogyorót” (Lathyrus tuberosus?) elszedte. Havasalföld románjai a hörcsögtől szedték el a felhalmozott gabonát. Kamcsatka félszigetének őslakói, az itelmek egy egérfajta lyukjából rendszeresen kiássák és elfogyasztják a Lilium martagon (turbánliliom) gumóját, amit az egér téli táplálékul gyűjt össze. Kárpótlásul az egérnek cirbolyamagvakat hagynak hátra, hogy éhen ne pusztuljon. A tunguzok, korjakok, a szagáji tatárok, az altáji törökök és más szibériai népek is egy egérfajtától szedik el az összegyűjtött ehető gyökereket.
Hasonló „zsákmányolás” ismeretes a magyaroknál. A 20. század elején a Hortobágy környékén, a Kis- és Nagykunságban ősszel kiásták a güzü egér (Mus musculus spicilegus), az ürge (Citellus citellus), a hörcsög (Cricetus cricetus) föld alatti odúját és az ott felhalmozott gabonaszemeket, kukoricát elszedték (Györffy I. 1984: 45; Erdész S. 1974: 39). Ilyen módon több zsák gabonaszemet is összegyűjtöttek, amit a disznókkal, baromfiakkal etettek meg. A javát táplálékul is felhasználták. A Lápos folyó völgyében ősszel egy egérfajta odújában felhalmozott mogyorót szedik el (misináznak). Erdős vidéken (Bakony, Mátra hegység, székelyek) elrabolják a mókus és a pele (Glis glis) odújában található mogyorót.
Lényegében hasonló tevékenység a méhészkedés is, amikor az ember a méhektől zsákmányolja el a mézet. (F: Magyar Néprajz II.)

Kabalafigurák...

Nagyításhoz kattintson a képre

A gyümölcstermesztésünk alakulása

Nagyításhoz kattintson a képre
Megjegyzés: Elég hektikusan alakul évente a termés. Komoly, átgondolt és hosszú távú koncepcióra lenne szükség.

2018. május 19., szombat

Festőnövények

Vadnövényeket gyapjú-, kenderfonál és húsvéti tojás festésére napjainkban csak a székelyeknél gyűjtenek. Újabb kutatások szerint csupán Csíkban még több mint hatvan féle festőnövényt ismernek. A híres székely szőnyegek (festékes, kilim szőnyeg, kecse, kecsécske) gyapjúfonalát vadnövényekkel festették. A vadalma-, vadkörte- és égerfa héját barna, a nyírfa levelét és héját, a kutyatejféléket (Euphorbia), a zsoltinát (Serratula tinctoriát), a magasrekettyét (Genista tinctoriát), az akácvirágot sárga festék készítésére használják. Kászonban „a régi burjános festékesek leggyakrabban előforduló alapszíne – olvassuk a kászoni népművészeti monográfiában – a szúrfűszín. A szúrfű vagy festőfű (Origanum vulgare) a Répát oldalán köves helyeken csokrosan terem. A szúrfüvet vizeletben jól megfőzték, majd a trágyába gödröt ástak, s ott körülbelül egy hetet érlelték. A levét leszűrték, s aztán úgy festettek vele, mint bármelyik festéklével. Kászonban a köztudatban a szúrfű elnevezésen ma is növényi festéket értenek.” A szúrfűvel festett festékes lepedő különböző növényi anyagokkal festett gyapjútakaró (Kós K.–Szentimrei J.–Nagy J. 1972: 170). A sóskafa (Berberis vulgaris) gyökere, a varjútövis (Rhamnus cathartica) kérge, a müge (Aspe-rula tinctoria), a kökénybogyó kék; a fekete nadálytő (Symphytum officiale), a cserfahéj fekete; a fűzfalevél, a bürök, az orgona, a hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana), a galambvirág (Aquilegia vulgaris) zöld, a szujfű, szúrfű, szurokfű (Origanum vulgare), a galajfélék (Galium), a vadcseresznyefa héja, a vad csombor friss hajtása fenyőtobozzal keverve vörös festék készítésére használatos (a festőnövényekről lásd: Györffy I. 1983: 168–182; Miklóssy V. V. 1978). (Forrás: Magyar Néprajz II.)

Természeti gazdálkodás...


FEJEZETEK

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2018. évi 9. felhívás
Egy sokhektáros almásban dolgozó növényvédős mérnökkollégával beszélgettem a múlt héten. Tavaly 18-szor permeteztek az ültetvényében. Tudom, hogy a nagyüzemekben nincs választási lehetőség, mert ha nem 100%-os a termény, már csak ötöde-hatoda áron tudják eladni, pl. léalmának, sűrítménynek.
De mi a helyzet a házikertekben? Költségekkel sem bírnánk a folyamatos permetezést és a vegyes beültetésű magyar kertekben gyümölcsfajonként eltérő időpontban és gyakorisággal kellene ismételgetni a védekezést.
Úgy vélem, hogy nem lehet a célunk a kereskedelem által megkövetelt első osztályú szint elérése. Ehelyett nekünk több hasznosítással kell számolnunk: friss fogyasztás, tárolás, befőzés, fagyasztás, takarmányozás és persze a pálinka.
A fentiek tükrében próbálom megadni Önöknek azokat a védekezési időpontokat, melyeket szerintem feltétlenül be kell tartani. Az ajánlásaimat természetesen teljes egészében felülírhatja a kertész tapasztalata. Számtalan példát láttam ahol egészséges gyümölcsöket szüreteltek növényvédő szer felhasználása nélkül. Itt a kert adottságai, klímája, a telepített fajta és a kertész tudása miatt nem kellett beavatkozni a növények életébe.
► A héten erről beszélgettem Pénzes Béla professzor úrral (SzIE, Budai Campus). Ő is megerősített a fentiekben, sőt az alapvető szempontokat is tőle kaptam meg a fenti gondolataimmal kapcsolatban. Még egyszer köszönöm!
Most tényleg érdemes megnézni a rajzási táblázatunkat, kivételesen mellékelem is. Az összes gyümölcsmoly beindult, rajzik fel kell venni a permetezőt ha el akarják kerülni, hogy hernyók rágjanak már a kis gyümölcsökben is. Az esők, szelek miatt nem szóltam korábban, de aki még idáig nem tette, annak az almát, körtét (almamoly), a szilvát (szilvamoly), a kajszit és az őszi barackot (keleti gyümölcsmoly) permeteznie kell. Jelenleg még ugyanazzal a keverékkel kezelhetik a felsorolt növényeket. Messze van a szüret, az élelmezés-egészségügyi várakozási időkbe is beleférnek az alkalmazott rovarölő szerek.
A készítményeknél nincs újdonság, idézem a tavalyi ajánlást. „Az előző felhívásokban javasolt gombaölő szerekhez tegyenek rovarölő szert is a permetlébe, az almatermésűeknél, a kajszinál, az őszibaracknál, a szilvánál és a virágzáshoz közelítő szőlőnél. Érdemes a felszívódó pl. Mospilan 20 SG mellé a felszínen tartózkodó hernyók és a lepkék ellen kontakt készítményt is adagolni a permetlébe pl. Decis, Karate, Kaiso Garden, Mavrik 24 EW(2018-ban Klartan 24 EW néven is), stb. A kitinszintézis-gátló Runner 2 F (mely Strip 10 néven kis kiszerelésben is megvásárolható), a Dimilin 25 WP és a „bio” Dipel DF, kontaktak.” Az aláhúzottak a levéltetvek ellen is engedélyezettek.
► A gombák támadása az előző felhívás óta felerősödött. Az esők, a pára és a meleg segítették a terjedésüket. A lisztharmatról és a varasodásról már írtam, de néhány napja szőlőperonoszpórás leveket is talált a kolléganőm. A virágzó szőlőben vigyázzanak a kén és a réztartalmú gombaölőkkel, perzselhetnek! Folytassák a felszívódó blokkot (Lásd 8. felhívást.), de a peronoszpórára is gondoljanak. Számtalan készítmény közül választhatnak.
► Még nem tudom, hogy miként módosítják a levelezésünket a május végén életbe lépő adatvédelmi előírások. Milyen rendszert kell majd kialakítanom és ez mennyibe kerül? Részben ezzel összefüggésben tájékoztatnám Önöket arról, hogy a www.gazdabolt.tv honlapon videofelvételeket láthatnak az Óbudai Megfigyelőkertből. A www.szepzold.hu oldalra pedig felkerülnek majd annak az összehasonlító kísérletnek a filmjei, melyeket két paradicsomágyásban forgatunk. Az egyikben kizárólag biológiai készítményekkel dolgozunk.
További növényvédelmi előrejelzésekért, fotókért és a teljes hazai növényvédő szer adatbázishoz látogassa meg az Agroinform.hu/novenyvedelem mezőgazdasági portált.
Budapest, 2018. május 19. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, NMNK